Az egységes adatbázis környezet

Az egységes adatbázis környezet három elemre épül:

• Relációs adatbázis környezet MS SQL adatbázis szerver alapon
• Dokumentum típusú adatbázis környezet Lotus Domino alapon
• Térinformatikai adatbázis és alkalmazás környezet ESRI (ArcGIS) alapon

Az egységes adatbázis környezet kialakításánál fontos szempont volt, hogy az 1978-as decentralizáció óta a területi vízügyi igazgatóságok önálló, nagy erőforrás igényű helyi feladatokat látnak el. Ehhez a decentralizált működéshez decentralizált adatbázis környezet szükséges, mivel például az árvízi védekezés esetén nem képzelhető el, hogy a nagy tömegű adatsorok egy távoli adatbázisból a kisebb sávszélességű átvitelen csak 20-30 perc alatt jussanak el, azokra ott helyben, azonnal szükség van. A relációs adatbázis környezetben a nagy tömegű mennyiségi és feldolgozott adatsorok jelenleg közel 30 millió adattételt tesznek ki, közel 100 ezres nagyságrendű vízügyi objektumra vonatkozólag, és ez a mennyiség még folyamatosan növekszik. Viszont a napi változás nem óriási mennyiségű, ezért a vízügyi decentralizált adatbázisok adatreplikációval folyamatosan kicserélik a szükséges adatváltozásokat, és az országos rendszer egységben marad, de a területi hálózatokon is minden adat elérhető helyben. Ily módon a vízügyi adatreplikációs adatbázis modell a központi és az osztott adatbázis modell előnyeit egyesíti.

SQL Szerver alapú országos rendszer (relációs adatbázisok)

A következő ábra az SQL Szerver alapú egységes környezetet vázolja fel:

A replikációs vízügyi adatbázisok országos hálózata

Az SQL Szerver 2000 a vízügyi ágazatban rendkívül jól vizsgázott, az egységes informatikai infrastruktúra környezetbe - itt ki kell emelni a Microsoft Office Word, Excel, stb. alkalmazásokat - kiválóan integrálódik. Az SQL Szerver 2000 biztonsági és ügyfél azonosító rendszere teljes mértékben integrált a Windows 2000 Szerver Active Directory (hálózati címtár) rendszerével. Így a vízügyi felhasználók a helyi hálózatba történő bejelentkezés után az SQL Szerver 2000 rendszerben is azonosítottak, oda nem szükséges külön bejelentkezés, ugyanakkor az SQL Szerver 2000 további biztonsági, jogkör, szerepkör korlátozásai is érvényesítésre kerülnek.

Az SQL 2000 Szerver esetében a WEB-en keresztüli adatlekérdezés és elemzés is rendkívül hatékonyan valósítható meg:

• Az SQL Server 2000 sokoldalú XML szolgáltatásai, illetve további internetes szabványok (például az XPath, az XSL, és az XSLT) támogatása révén egyszerűsíthető a háttérrendszerek integrálása és a tűzfalakon keresztül történő adattovábbítás. A webes fejlesztők XML-lel tudnak hozzáférni az adatokhoz, nincs szükségük adatbázis- programozásra, míg az adatbázis- adminisztrátorok egyszerűen tudják az XML formátumú adatokat Transact-SQL (T- SQL) nyelven és tárolt eljárások segítségével manipulálni.
• Az SQL Server 2000 adatbázisokhoz és az OLAP kockákhoz rugalmasan, további programozás nélkül lehet a weben át kapcsolódni. A biztonságos HTTP adatbázis- kapcsolódás révén garantálható, hogy az adatokat akár a kezdő programozók is le tudják kérdezni egy URL-en és magától értetődő felhasználói kezelőfelületeken keresztül.
• A kifinomult "adatbányászó" eszközök segítségével akár a legnagyobb adathalmazokban is felismerhetők a trendek, előrejelzések készíthetők belőlük, amiből pedig további használati érték adódik.
• A Commerce Server 2000 és az SQL Server 2000 együttes használatával az egész vízügyi ágazat egészét lefedő, mint ún. vállalatközi és vállalati fogyasztó típusú webhelyek készíthetők, elemezhetők a webhelyek használati trendjei, illetve automatikus személyre szabás valósítható meg.
• A vízügyi ágazat SQL szerver-rendszere és más ágazatok adatbázis kiszolgáló rendszere - pl. környezetvédelem - közötti online adatcserére a BizTalk Server 2000 és az SQL Server 2000 együttes használatával nyílik lehetőség. Az átfogó XML támogatás révén a meglévő üzleti rendszerek webesíthetők és integrálhatók.
  

Lotus Domino alapú rendszer (dokumentum-adatbázisok, levelezés)

Hasonlóan, az egységes vízügyi hálózaton belül adatreplikációval működnek a Lotus Domino alkalmazások. Ezt a következő ábra szemlélteti:

Egy igazgatóság tipikus Lotus Domino rendszer környezete

A rendszer alapját Lotus Domino szerverek képzik ezek legfontosabb általános jellemzői:

• fokozott rendelkezésre állás, nagyfokú megbízhatósági és biztonsági funkciók
• a címtár-források központi kezelése ellenőrzése, ezáltal alacsonyabb rendszer terhelés
• számos eszközzel támogatott adminisztrációs feladatok, mint például az archiválás, a kvóta-kezelés és a levélszemét-szűrés
• támogatja az alábbi fontosabb kommunikációs szabványokat: 
• Simple Mail Transfer Protocol (SMTP), 
• Multipurpose Internet Mail Extension (MIME), 
• Post Office Protocol Version 3 (POP3), 
• Lightweight Directory Access Protocol (LDAP), 
• Secure Sockets Layer (SSL) 
• Hypertext Transfer Protocol (HTTP), 
• Internet Mail Access Protocol (IMAP), 
• Network News Transfer Protocol (NNTP), 
• Notes Remote Procedure Calls (NRCP)
• a Microsoft Active Directory integrálása a Domino 6 Administrator-ba lehetővé teszi, hogy a Windows-adminisztrátorok mindössze egyetlen konzolról biztonságosan kezeljék a két külön címtárban található felhasználókat és csoportokat
• integrált webszerver amely képes az Internet- és Intranet kliensekről elérhető webhelyek kiszolgálására

A Domino alapú országos informatikai rendszer kiépítése 1993-ban kezdődött el és azóta is folyamatosan tart. A rendszer használói: OKTVF, 12 KÖVIZIG, ÁBKSZ, VITUKI, KVVM, valamint a központi szerverparkban található szerver. A szerverek egységes kapcsolatainak köszönhetően továbbítódnak az üzenetek és az adatok a rendszer felhasználói között. Ez sok esetben nem csak a hagyományos értelemben vett adattovábbítást jelenti, hanem a felhasználók közötti automatikus, vagy időzített adatcserét.

Az országos Lotus Domino hálózat és a rendszer üzemeltetése szempontjából a legfontosabb alkalmazása a Védekezési Információs Rendszer (VIR). A jelenlegi infrastruktúrát azonban a VIR mellett sok más fontos területen használják, az időközben fejlesztett és vásárolt további alkalmazásokkal. Ilyenek az Internetes /Intranetes megjelenés adatkapcsolat az MS SQL szerverek adataival, internetes levelezés, ügyiratkezelési rendszer, ISO rendszer.

A szerverek alapvető rendszeradatbázisai és alkalmazás tervei (template) országosan egységes replika példányok. A helyi adatbázisok felügyelete a helyi rendszergazdák feladata, munkájukat egy automatizált rendszer ellenőrző program segíti.

Logikai felépítés:

Logikai felépítés szerint egy részben hierarchikus, részben nem-hierarchikus rendszerről beszélhetünk:

• levelezés (nem-hierarchikus)
• replikáció (hierarchikus)

A helyi hálózatot tekintve a KÖVIZIG-eken egy hierarchikus rendszer került kiépítésre ennek elemei:

• Lotus Domino szerver
• Lotus Domino tartalék szerver (az üzembiztonság miatt az „éles” szerver mellett egy tartalék szerver is üzemel amely alkalmas arra, hogy a fő szerver meghibásodása esetén átvegye annak funkcióját, hiszen ezek konfigurációja megegyezik a fő szerverekével, továbbá megtalálható rajta valamennyi adatbázis ezek másolatai ütemezetten replikázódnak. Így elkerülhető, hogy az országos kommunikációban hosszabb kiesés legyen)
• Ezekhez a szerverekhez kapcsolódnak a felhasználók Lotus Notes kliensei.
• a Szakaszmérnökségek Lotus Domino szerverei és ezek Lotus Notes kliensei.

Az itt felsorolt gépek kapcsolata alkotja a helyi Lotus Domino rendszer alapját a KÖVIZIG-ek szintjén.

A KÖVIZIG-ek közötti együttműködést tekintve a KÖVIZIG-ek helyi rendszereinek együttese alkotja a távoli hálózatot, ahol minden egyes szerver azonos szintet foglal el a hierarchiában. Kivétel csak az OKTVF szervere ami a replikáció lebonyolításában vezető szerepet tölt be. (A KÖVIZIG szerverei csak kommunikációs kapcsolatban állnak egymással nem történik közöttük replikáció)

Vízügyi Térinformatika

Az Informatikai Szolgálat a legmodernebb hardver és szoftver eszközökkel kívánja megvalósítani azt a vízügyi informatikai alapstruktúrát, melyre építkezve hatékonyan tudunk felkészülni az EU-csatlakozást követő, megnövekedett informatikai irányultságú feladatokra. A stratégia lényege, hogy országosan egységes, decentralizált adatbázisokat hozzunk létre, bérelt vonali virtuális vízügyi magánhálózaton keresztüli kezeléssel, illetve nyitott rendszert az adatmegjelenítésekre és lekérdezésekre mind az Internet, mind pedig a társfelhasználók felé.

A vízügyi térinformatikai stratégia az alábbi alapelemekre épül:

• A minisztérium (KvVM) elvi irányítása mellett és a minisztériumi szakfőosztályokkal folyamatosan egyeztetve, az OKTVF létrehozza az országos (egységes) vízügyi térinformatikai adattárat. A vízügyi térinformatikai adattár az OKVF által 2004-ben (2004. május) létrehozott országos vízügyi adattár része. (Ebben a meghatározásban a vízügyi térinformatikai adattár és a vízügyi adattár is fogalmi meghatározás, nem egy konkrét helyet és adatbázist jelöl.)
• A vízügyi adattári munkabizottság (OKTVF hozta létre) definiálja a vízügyi adattár eljárási rendjét. Ez szabályozza többek között azt is, hogyan kerülnek be adatok a vízügyi adatárba, és hogyan állnak elő ellenőrzött és minősített (hiteles) térinformatikai adatok. Mivel a vízügyi térinformatikai adattár ennek része, az eljárási rend a térinformatikai adattárra is kiterjed.
• Az OKTVF létrehozza és üzemelteti a Központi Térinformatikai Adattárat. Ez a vízügyi térinformatikai adattár OKTVF által, az OKTVF-ben kezelt hiteles, minősített vektoros és raszteres állományokat tartalmazó adatbázisa. (Ebben a meghatározásban a Központi Térinformatikai Adattár egy konkrét helyet, egy konkrét szerveren/szervereken kezelt adatbázist jelöl. Ez jelenleg az OKTVF Márvány utcai székhelyén található.)
• Az OKTVF létrehozza és üzemelteti a Vízügyi Szerverfarmon található Publikus Térinformatikai Adattárat. A Publikus Térinformatikai Adattár a Központi Térinformatikai Adattár egy meghatározott, ellenőrzött (hiteles) adatokat tartalmazó másolata. (Ebben a meghatározásban a Publikus Térinformatikai Adattár egy konkrét helyet és adatbázist jelöl. A Publikus Térinformatikai Adattár jelenleg a Dataplex Telekommunikációs Kft. budapesti adatközpontjában található, mely magas színvonalú infrastruktúrával és nagy sávszélességű internet kapcsolattal rendelkezik. Az üzemeltetés az Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat Adatbázis és Térinformatika Üzemeltetési és Fejlesztési osztályon keresztül, az Euroweb Rt. közreműködésével valósul meg.)
• Rövidtávon (jelenleg) a vízügyi térinformatikai adattárat az egységes, az ESRI termékcsalád (ArcGIS 9.0) moduljaival (ArcIMS, ArcInfo, ArcEditor, ArcView) és az azokon megvalósuló alkalmazásokkal kezelik.
• Középtávon (folyamatosan bővülve) a vízügyi térinformatikai adattár egységesen SQL adatbázis szerver alapúvá válik. Az ESRI termékcsalád esetében az ArcSDE 9.0 modul mind a Központi, mind pedig Publikus Térinformatikai Adattárban bevezetésre kerül.
• Az egységes vízügyi adattár és az ennek részét képező térinformatikai adattár esetében a Vízügyi Objektum Rendszámot (VOR) kell alkalmazni a térinformatikai összetevők azonosítására.
• Más ágazatokkal és a kormányzati gerinchálózatban található alkalmazás és adatbázis szerverek felé a vízügyi szerverfarmon üzemelő Publikus Térinformatikai Adattár kommunikációját kell biztosítani. (Hasonlóan, a vízügyi szerverfarmon üzemelő publikus VIZIR SQL adatbázis szerver kommunikál a kormányzati gerinchálóban lévő más adatbázis és alkalmazás szerverek felé.)
• A közháló irányába a Publikus Térinformatikai Adattár elérését kell biztosítani.
• Ki kell dolgozni a vízügyi adattár részletes dokumentációját, mely ily módon a térinformatikai adattár működését is szabályozza.
• A helyi, igazgatósági térinformatikai adattárak oly módon hozhatók létre és üzemeltethetők, hogy az a vízügyi adattár részletes dokumentációiban leírt előírásokkal összhangban legyen.

A következő ábra a térinformatikai adatbázisok kapcsolódását mutatja be:

Térinformatikai rendszerösszetevők tipikus felépítése a vízügyi hálózatban

A rendszer jellemzői a következők:

• Nyitottság
• A rendszer nyitottságán alapvetően az adatok szabványos elérhetőségét értjük, mind az adatbázis, mind a kommunikáció tekintetében. További fontos szempont a hardver és operációs rendszer függetlenség, melyek az információs rendszer hosszú távú használhatóságát biztosítják.
• Korszerű, osztott adatbázisok kialakítása (SQL szerverek-ArcSDE szerverek alkalmazása)
• Az alkalmazás legalapvetőbb része az adatokat tartalmazó adatbázis. Ez a logikailag egységes adatbázis fizikailag alapvetően 4 féle adathalmazból tevődhet össze:
• saját szöveges adatbázis,
• országosan egységes, replikázott objektum és törzsadat-bázis, a térképekre vonatkozólag is
• más, belső vízügyi rendszerek adatbázisa (szöveges),
• külső információs rendszerek adatbázisa.
• Korszerű hálózatos kommunikáció alkalmazása
• A vízügyi szolgálat területi szervezetei az országban szétszórtan működnek. Központi adatbázisok létrehozásához és üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ezek az egységek adatközvetítő vonalon tudjanak kommunikálni. A cél az, hogy egyetlen elfogadott térképi alapadatbázis legyen a VIZIG-eken, melyet mindenki elér, kezel és használ.
• A hálózatok kiterjedésének tekintetében van lokális hálózat igazgatósági épületen belül, regionális hálózat igazgatóság és szakaszmérnökségek között, országos virtuális vízügyi magánhálózat és globális internetes hálózat.

A Vízügyi Térinformatikai GIS-rendszer felépítése a következőkben foglalható össze:

• Központi rendszerek
• térkép file-szerver működtetése (file szinten elérhető GIS állományokkal, felügyelt és logikusan felépített hierarchiában, pl Vízkészletgazdálkodási Atlasz, OTAB fedvényei, EU-VKI térképek, Folyófelmérési Atlaszok)
• ftp kapcsolat működtetése a térképi file-szerver és a VIZIG-ek között, egy munkahelyes környezetben, a letölthető rétegekre vonatkozóan
• ArcSDE szerverek működtetése a központ és a Központi Térképszerver (szerverfarm) között. A központi ArcSDE feladata egyrészt az ArcGIS termékek kiszolgálása a felhasználók felé (VIZIG-ek felé is), valamint adatátadás a Központi Térképszerver felé.
• Központi Licenc Server működtetés, az Országos ArcGIS Desktop termékek használata érdekében
• ArcIMS rendszer üzemeltetése a Központi Térképszerveren, a rajta lévő felületek kialakításával, menedzselésével és felügyeletével együtt (ennek háttéradatbázisa az itt üzemelő ArcSDE szerver és egyéb adatbázisok)
• Geo-adatbázisok (kapcsolat-felépítés a térképi rétegek, valamint térkép-OTAR adatbázisok között) kialakítása, menedzselése, elérhetővé tétele a teljes hálózaton, VIZIG-ek felé is.
• Helyi, igazgatósági térinformatikai alkalmazások
• Megjelenítő eszközök alkalmazása (ArcGIS Desktop, Explorer és Hydra), kapcsolatuk kiszolgálása a központi adatbázisokból (térkép-szerver felől, illetve az ArcSDE adatbázisából)
• Helyi környezet teljes körű kiszolgálása, helyi térképszerverek file-szintű, vagy akár távoli központi adatbázis-elérésen keresztül (pl. Szakaszmérnökség. kapcsolata az Országos ArcSDE szerverrel), vagy Internet-en keresztül. Az ArcIMS rendszer használatának bevezetése, alkalmazása.